Szerzők: videóriport:      李奇 (Lǐ qí),      szöveg: Demmel László

Ez egy kicsit nagyon zavarba ejtő cím, de (sajnos) érvényes. Ha ma megkérdeznénk Budapesten, ki mit tud a magyar tengerészgyalogság bevetéséről Kínában, százból ha egy is ismerné a témát. De, nagyon sokan igencsak furcsán néznének is rám. Pedig a magyar hódítások történetének egyik legizgalmasabb fejezete a Monarchia részvétele a haldokló kínai birodalom 19.-20. századi tönkretételében és kifosztásában. Szinte ugyanakkor, a történések másik oldalán, sikerült is sok – Kínában ég ma is tisztelt- honfitársunk számára új életet és tehetségük kibontására alkalmas teret biztosítania is. Erre a kétszer is beinduló folyamatra boxer lázadás leverése, majd az első világháború elvesztése adott remek alkalmat.


Remélem 李奇 barátom podcast sorozatának 5. része és annak szakértő vendége segít eloszlatni ezt a homályt. Sajnos, van is mit tisztázni. A történelmet mindig a győztesek írják, és a tárgyalt időszak is oly közel van. A második világháború után egy jó ideig nem volt nagyon ildomos ezzel a témával foglalkozni, mert nem igazán járul hozzá az azt vizsgáló előmeneteléhez. Manapság, amikor Kínának egyre erősödő szerepe van a vuiládon és Magyarországon egyaránt, a hazai aktuálpolitika szól bele nagyon erősen az értelmezésekbe. Nem telt még el annyi idő az események óta, hogy el lehessen kezdeni tisztára mosni a történetet.

Keresztény kard a XVIII.-XIX. századi Kínában.

Ami a tény, hogy a nyolc nemzet katonai szövetségének részeként a Monarchia tevékenyen részt vett a Kína önállóságának visszaszerzésére felébredő Boxer lázadás leverésében 1900-ban. A Monarchia, főleg a Földközi tengeren vitézkedő, a tengeri hatalmak haderejéhez képest harmatgyenge haditengerészete, nem játszott jelentő szerepet a műveletekben, de szerkezeténél fogva a magyar lakta területekről toborzott hajózó legénység és a hajókon szállított tengerészgyalogság jó rész magyar ajkú volt. Több egységük részt is vett Peking elfoglalásában (és kifosztásában) is. Egy másik komoly fegyvertény, aminek az első világháborúig fennálló Csingtao-i német gyarmat erődrendszeréhez adott tüzér és gyalogos egységek. Azt ottani 15 éves jelenlét változtatta át a hajdani kis halászfalut modern várossá, ami ma is a keleti tengerpart egyik meghatározó települése.

A másik kínos téma, amit a podcast érint, az a vallás, azon belül is a kereszténység, és a kereszténység szerepe Kínában. Talán ez a kérdés foghatja legjobban össze a podcast témáit.

A Brit Kelet-Indiai társaság 1600-ban történt megalapítását követően hamarosan „fehérember” ázsiai terjeszkedésének fő támogatójává, magánhadseregének felhasználásával a lehető legerőszakosabb hajtóerejévé vált. Ez a téma is megérne jó pár cikket, de itt most csak a KundK szerepléssel tudunk csak foglalkozni. 

És mi is volt azzal a kereszttel?

Az erőszakos katonai és kereskedelmi behatolás támogatásában az akkori keresztény egyházak is lelkesen részt vettek. Az igaz ügy érdekében feltüzelt hittérítők ezrei járták Kína vidékeit és próbálták az új hitre téríteni a meglepődött lakosságot. A pár évszázad alatt, amíg engedték őket tevékenykedni, azonban elég sikertelenül alakult ez a küldetés. Ahogy ma az USA sem, úgy a keresztény felekezetek vezetői sem értették meg sohasem, hogy a keleti ember agya más rugóra jár. Egy bosszúálló, a szenvedésbe beletörődésre sarkalló és földöntúli szörnyű büntetésekkel fenyegető vallás kevés szabad helyet találhat Ázsiában. Itt a vallások, filozófiák együtt éltek már évezredek óta és együtt élnek még ma is. Ami mindegyikben közös: magadért vagy felelős és amit teszel, az visszahat rád, a konkrét jövődre is. 

Ezzel kapcsolatban a szóban forgó hódítások témája is érdekes. Az 1850-64 közötti Tajping felkelés, ami alapvetően az elkeseredett és megkeresztelt parasztság felkelése, és egy Krisztusi elveken alapuló furcsa államalakulat volt, 25-30 millió halottat hagyott maga után. Ez több, mint a 2. világháború áldozatainak száma. Ezenkívül megvetette a kereszténység elutasításának Ázsia jó pár országában. Tehát, amikor ismét előkerült a kereszténység kiűzésének gondolata a Boxer-lázadás egyik ideológiai érveként, azonnal elérkezett az idő az intervenciós csapatok küldésére és a lázadás vérbe fojtására. És akkor ment a Monarchia is és ükapáink is. 

(Kérem, senki se tekintse a leírtakat hite, meggyőződése elleni támadásnak! De, a főbb világvallások történetének ismeretében, kicsit messzebbről nézem a a világ természetfeletti dolgait. Innen a dombtetőn üldögélve és nézelődve, talán szélesebb a szem által átfogható táj, jobban látszanak a tények.)

A beszélgetés végén egy érzékeny téma: Tajvan

A podcast utolsó témájaként előkerül Tajvan is. Nagyon érdekes a nyilatkozó nézőpontja is, amivel teljes egészében egyet tudok érteni. Az évszázadok során „egymásra rakódott” őslakosságot és betelepülőket soha, senki sem kérdezte meg, ők mit is akarnak. Ebből rengeteg szenvedés és vesződség származott és származik ma is. Érdemes komolyan odafigyelni a podcast ezen témával kapcsolatos tanulságaira is!


És most térjünk a lényegre! Nézzétek és hallgassátok meg Mátyással készült riportunkat!

Az Osztrák-Magyar Monarchia távolkeleti gyarmatosító trükkjeiről, Kína intézményesített kirablásáról és a boxer lázadásról.  A magyarok huszadik századi tetteinek sok-sok szép  emlékéről  a mai Kína nagyvárosaiban. 

Megnézem a videót

Comments are closed.